Emotivna putovanja
U haiku poeziji, pesnik stvara neocekivani spoj dva potpuno razlicita, u svakodnevnom zivotu nespojiva elementa. Pesnik ne izgovara direktno ono sto bi zeleo reci, vec radije ostavlja citaocu da iz ovog neocekivanog spoja sam nagovesti i prozivi emociju o kojoj govori. Kombinacija vizuelnog (crtez/slika) i verbalnog (naslov/recenica),posmatraca odvodi na jedno sasvim trece mesto, mesto koje nije niti vizuelna niti verbalna, ved cisto emotivna.
 |
| Your Space, 2012 |
Serija crteza pod nazivom „Pokretiunutranjeg” (The Movements of the Inner”) nastala je izmedju 2004 i 2011, tacnije pre nego sto sam pocela da crtam i slikam lutke. U njoj prvenstveno pratim unutrasnja kretanja (mojih) misli, svesti,i osecanja, koje su tipicna za svakodnevicu jedne zene. Zanima me ona vrsta zenskog (mog) unutrasnjeg zivota o kojoj se ne govori, o kojoj mnogo zena nije ni svesno ali cije stalno prisustvo tiho zulja. I u ovim radovima naslov (koji je najcesce recenica) dovrsava vizuelno i time stvara tenziju i izaziva emotivno pomeranje.
(decembar 2012)
 |
| Menekültek művészete utolsó szobra installáció, 2001. |
Öt év után
( A PTE MK DLA képzésem visszatükröződése 3 éves műtermi munkámban)
Amikor 2002. szeptemberében elkezdtem a DLA képzésemet a PTE MK-n, sok mindent hagytam magam mögött. Amit viszont a rajzmappákkal, ecsetekkel és festékekkel együtt beköltöztettem a műterembe, az se egyszerű, se könnyű csomag nem volt. Három jeruzsálemi egytemi év után, amikor végre fakulni kedett a Szerbiában tapasztalt emlékem a Milosevic-korszakról, 1999 tavaszán a NATO elkezdte Szerbia bombázását, pont abban a városban, ahol a szüleim éltek. Ősszel az öcsém tragikus halála következett. 2000-ben pedig, pár hónappal azután, hogy elvégeztem a jeruzsálemi művészeti akadémiát, elkezdődtek a terrortámadások Jeruzsálemben, amik a következő 2 éven belül majdnem mindennapos eseményekké váltak. Négy nappal azelőtt, hogy véglegesen Magyarországra költöztem volna, a rádióból jött a hír: az egyik volt lakótársamat felrobantották az egyetemi kávézóban, miközben sorba állt ebédelni. Ilyen csomagot – vagy akár gubancnak is nevezhetjük – cipeltem a saját két vállamon 2002. szeptemberében, amikor Pécsre érkeztem, és ebből a csomagból merítettem az alkotó energiámat több éven keresztül. A súlya csak most, visszafelé nézve tudatosult bennem, és az is, mennyire erősen befolyásolta a tematikát, amivel foglalkoztam.
 |
| Kötött kezek merített papír, tojástempera, diavetités 2002 - 2003. |
A doktori képzésem első évében először elkezdtem különböző módokon kombinálni festményt és szöveget. Így megszületett a Good Morning Harry Potter című festményem, ahol egy merített papírra készült, tojástempera festményt elhelyeztem egy vitrines keretben, amin homokfúvott szöveg látszik. A Cím nélkül - Megkötött kezek című festményemen, merített papírra, tojástempera festményre vetítettem egy szöveget. A szöveg és kép találkozása elsősorban vizuálisan érdekelt, viszont idővel megértettem, hogy a nagyon specifikus szöveg inkább a kép nehezen olvashatóságát okoz, bezártsághoz vezet, így ezután szöveg helyet inkább két képelemet próbáltam kombinálni – két festményt, festményt és foltot, illetve festményt és rajzot, ami például látható az It’s a Boy című festményen. A szöveg és kép kapcsolatát tovább kutattam a Sincerely Barbara című mail art pojektemben, ezúttal arra figyelve, hogy a szöveg használata miatt a munka ne veszítsen sokrétűségéből. A több, mint 40 képeslapból álló sorozatot dedikáltam és postán elküldtem Faten Nastas Mitwasi, palesztín barátnőmnek, aki Betlehem mellet élt. A mail art projektet először az Al-Kahf Gallery, Cultural Center Betlehem-ben állította ki 2004-ben, később pedig Szerbiában és Magyarországon is bemutatásra került. A harmadik évben, miután visszajöttem Finnországi diákcsere programból, ahol egy dokumentumfilmet készítettem (Finland is a Great Country), és valamenyire megismertem a videovágás lehetőségeit, elkezdtem dolgozni a festmény és videóvetítés kombinációjának lehetőségein. Első ilyen próbálkozásomon egy a második évben elkészült, lakodalmat ábrázoló festményemre vetítettem a nagymamámról készült videófelvételt (cím nélkül- Nagymama, lagzi). A munka idézte egy korábbi, még 2001-ben elkészült festményemet, ahol hasonló motívumok és kompozíció szerepeltek. Ez a munka a korábbi próbálkozásokkal együtt inspirálta a két alkotásomat, amelyek végül a mestermunkáim lettek: Hommage a Cartier-Bresson és Tejöntő című munkáim videóvetítések, merített papírra készült tojástempera festményre.
Amellett, hogy három éven keresztül próbálkoztam különböző vizuális és szöveges elemek kombinálásával, bizonyos munkáim nem sorolhatóak be a fentiek közé, és jobban érthetőek, mint próbálkozások, hogy a gondolataimat, érzéseimet különböző anyagok által tudjam kifejezni. Még akkor is, ha fenti kategóriától eltérnek, ezek a kisérletek, tapasztalások befolyásolták a későbbiekben művészi döntéseimet és az anyagok használatát. Egy pár ilyen munkát, anyagot szeretnék itt kiemelni.
Merített papírral még 1996-ban, az egyetem folyamán ismerkedtem először. A DLA képzés első éven, Lieber Erzsébet által tartott papírmerítési kurzuson megismerkedtem a nagyon egyszerű és könnyen használható, számomra új papírmerítési technikai lehetőségekkel, illetve a ruhafesték, és a vízüveg használatával. Ez inspirálta a 90 perc a gyermekkorról című időbeli installációmat, ami 2003 nyarán megvalósult a Pécsi Galéria Pincegalériájában. Ezen túl a mások, illetve az általam megszervezett nemzetközi papírmerítési alkotótáborokban lehetőség adódott, hogy a papírmerítésről való tudásom bövüljön. Próbálkoztam a vízjel-rajzokkal is, amik később, már a 3 éves DLA képzés után inspiráltak egy installációban, illetve más munkatervekben.
A DLA képzésem második évben felfedeztem a Magyarországon gyártott, sok árnyalatban kapható fapácot. Ezeket, illetve a papírmerítésből ismert vízüveget használtam az embrió-ciklusban. A kiindulópontban használt családi fényképeket lecseréltem orvosi tankönyvekben talált, egészséges, és genetikailag deformált embriók képeivel. Némelyiket kombináltam merített papírral, így a festmény részben 3 dimenziós lett. Ez a tapasztalat később inspirálta a mestermunka technológiai elkészítését, illetve a felületkezelését.
A három év alatt elkezdődött kutatásaim, kereséseim folytatódnak. The Movements of the Inner (Belső mozgások) című rajzsorozatban használtam a rajz és a cím kombinációját. A DLA képzésem három évének tapasztalatai visszatükröződnek a most készülő munkáimban is, mint például Három grácia (Baubo, a has, a nő és a labda) című trilógia videóinstallációban, illetve a Három grácia időbeli installációmban.
